2017. október 29., vasárnap

Megoldás a késve kézbesített csekkekre

Még mindig nagyon sokszor merül fel a probléma Facebook csoportokban: a posta késve kézbesíti a közüzemi számlákat, csekkeket. Konkrétan ezen cikk írásának időszakában pedig a helyzet valószínűleg csak romlani fog: jön a karácsony, márpedig már tavalyról is tudhatjuk, hogy a posta össze fog omlani a sok karácsonyi csomagtól. A helyzet tavalyhoz képest csak rosszabb lehet...
Én mindig ugyanazt szoktam mondani ilyen esetekben, amit nagyon sokan legtöbbször valódi tapasztalat nélkül utasítanak el, ami nem túl okos dolog. Természetesen a banki átutalásokra, csoportos beszedésekre, elektronikus számlákra gondolok. Kezdjük azonban azzal a csoporttal, akik valóban jogosan utasítanak el minden a csekkeken túlmutató megoldást:

Bankszámla nélküliek

Sajnos ez egy olyan csoport, amelynek tagjain nem igazán lehet ilyen módon segíteni. Akik teljesen készpénzben kapják a fizetésüket/nyugdíjukat, azoknak valóban nincsen más választásuk, csak az, hogy továbbra is csekken fizetik a számlákat. Ez az írás nem nekik szól.
Nézzük azonban tovább, hogy milyen ellenérvet szoktak felhozni az említett megoldások ellen. Kezdjük a leggyengébbel:

Szeretem rendezgetni a papír számlákat, csekkeket...

Erre nehéz mit mondani... Ha nem látom saját szememmel, hogy valaki ilyet ír, nem hinném el, hogy van ilyen, de hát ha van, akkor kell vele foglalkozni. Az ilyen ember tegye fel magának a kérdést: most akkor fontos, hogy időben be legyenek fizetve a számlák, vagy megéri a kockázat, hogy késedelmi díjat kell fizetni csak azért, hogy rendezgethesse otthon a papírkáit? Ha továbbra is az a válasz, hogy kockáztat, akkor hajrá! De azért azt lássuk be, hogy ez az indok elég komolytalan...
Igen, valóban: elvileg a posta feladata az lenne, hogy időben kézbesítsen minden levelet, számlát. Természetesen lehet emiatt is sírni... De ha valaki kicsit is tájékozott a témában tudhatja, hogy ez már esélytelen. A Magyar Posta jelenlegi állás szerint hosszú távon képtelen lesz magára találni.

Idős vagyok már, nem értek az internethez, nincs is internetem, stb...

Ez egy általános érv, mindenféle megoldással kapcsolatban, amely valamennyire érthető is. Pár dolgot azonban mindenképpen meg kell jegyezni. (Szigorúan csak ebből a szempontból vizsgálva a dolgot.) Az internetbank használatához valóban elengedhetetlen az internetelérés, illetve az, hogy alapszinten képesek legyünk azt használni.
Kis kitérővel ejtsünk pár szót arról, hogy hogyan is működik a csoportos beszedési megbízás. Alapesetben arról van szó, hogy a számlavezető bankunknak és a szolgáltatónknak megbízást adunk arra, hogy egymás között, a mi aktív részvételünk nélkül lerendezze az éppen esedékes fizetendő számlákat. Ehhez elég egyszer besétálni a szolgáltatókhoz (áramszolgáltató, vízművek, stb.), kérni egy nevünkre kitöltött beszedési megbízást, ezt átvenni a számlavezető bankunkba és onnantól nekünk "csak" annyi a dolgunk, hogy a számlánkon annyi pénzt tartsunk, amennyi a számlák kifizetéséhez kell.
Az előbbi kitérőből valószínűleg már ki is derült a megoldás: a csoportos beszedési megbízásnak alapvetően semmi köze az internethez. Az általunk elvégzendő feladatokat hagyományos banki ügyintézéssel, papírok kitöltésével meg lehet tenni.
Természetesen sok idős embernek ez is gondot jelenthet, azonban ne felejtsük, hogy ez csak egy egyszer elvégzendő feladat. Úgy gondolom, ennyi segítséget bárki megadhat idősebb rokonának. (Ha van internetbankunk, akkor igazából papírokat sem kell intézni, az internetbankon keresztül is megadhatjuk a megbízást a csoportos beszedésre.)
Nézzünk még egy csoportos beszedési megbízás elleni érvet:

Sakkoznom kell a csekkekkel, nem tudom minden hónapban mindet befizetni...

Ez sajnos egy valóban nyomós érv és senki sem önszántából választja ezt a helyzetet, ez egyértelmű. Ha azonban ismét "csak" ez az egy érv szól a csekkek elfelejtése mellett, akkor a jó hír az, hogy van megoldás. Sokan azért is hivatkoznak erre, mert nem is tudják, hogy hogyan működik a csoportos beszedési megbízás. Alapvetően tényleg arról van szó, hogy a bank "magától" levonja a szolgáltató által közölt összeget a bankszámlánkról ha arra van fedezet, viszont az nem úgy történik, hogy egyik nap még volt pénz, másik nap pedig már nincs... Itt jön a képbe az internetbank. Ilyenkor a folyamat sokkal hosszabban húzódik el, mint azt sokan képzelik. A szolgáltató ugyanis a számlavezető bankunknak ugyanis akár egy héttel korábban is elküldi már a beszedési igényt. A bank azonban csak a fizetési határidő napján vonja le a számlánkról az összeget. Ez alatt az egy hét alatt pedig a bank nem titkolja, hogy a szolgáltatónk mikor és mekkora összeget akar majd levonni, hanem ezt az internetbankos felületen megjeleníti.
Ebből a képből már elég sok minden látszik. Nem csak arról van tehát szó, hogy megnézhetjük, hogy mikor, melyik szolgáltató mekkora összeget fog levonni a számlánkról, de van egy Letilt gomb is... Ez a gomb pont arra való, amire szükségünk van. A bank elutasítja a befizetést, a pénz a számlánkon marad. A konkrét esetben látható is, van olyan szolgáltató, amelyik legalább 10 nappal a levonás előtt már elküldi a megbízást a banknak. Nincs tehát más dolgunk, csak időnként ránézni az internetbankra és amennyiben úgy látjuk, hogy valamelyik számla kifizetés nem fér bele a havi keretbe, annak kifizetését megtagadhatjuk. Természetesen az elutasított kifizetés a szolgáltatónknál tartozásként jelenik majd meg, amelyet később majd rendeznünk kell. Ezt akár internetbankos átutalással is megtehetjük, amint pénzügyi helyzetünk megengedi.
Látható tehát, hogy csoportos beszedési megbízás esetén is van lehetőség a számlákkal sakkozni. Az összes bank internetes felületét nem ismerem, de a CIB-ét és az ERSTE-ét igen. Mindkettőnél van ilyenre lehetőség.
Nézzünk most egy általános kifogást az internetbankos műveletek ellen:

Nem vagyok hajlandó átutalási díjat fizetni azért, mert a posta nem végzi rendesen a dolgát.

Ilyen mondat csak olyan ember szájából hangozhat el, aki nem is nézett utána a dolgoknak, nem is igazán tudja, hogy miről beszél. A cikk elején ugyanis azt tisztáztuk, hogy csak olyan esetről beszélünk, amikor a bankszámla már adott. A bankszámlának valóban szinte minden esetben van havi, és/vagy éves költsége. (Bankkártya díja.) Ezt ugyebár mindenképpen fizetjük, a kérdés, hogy kell-e ezen felül még fizetnünk azért, mert mondjuk csoportos beszedésre adunk megbízást, vagy internetbankon keresztül utalunk. Nem néztem át az összes bank összes számlacsomagját, biztos, hogy sajnos még így a XXI. század elején is van olyan számlacsomag, ahol ezekért a műveletekért a bank költséget számol fel. Nem véletlen azonban ez a megfogalmazás. Ennek ugyanis egyáltalán nem kell így lennie. Lehet találni több banknál is olyan számlacsomagot, amelyben ezeknek a műveleteknek a költsége nulla.
Vagyis, igen, van olyan lakossági folyószámla, amelyben
  • az internetbankos átutalás díja 0Ft
  • a csoportos beszedési megbízás díja 0Ft
  • a csoportos beszedési megbízás letiltása 0Ft
  • az állandó átutalási megbízás díja 0Ft, stb.
Ebben nincsen semmi átverés, nincsen rejtett +0,x% költség, stb. Valóban így működik, vannak ilyen csomagok, amelyben a havi számlavezetési díjon felül semmilyen egyéb díjat nem kell fizetnünk. Attól sem kell félnünk, hogy cserébe magas a havidíj: a CIB-nél egy ilyen csomag havidíja 345Ft! A Raiffeisen-nél olyan is van, amelynek a számlavezetési díja is 0Ft, amennyiben havonta legalább 150eFt érkezik (akár két részletben) a számlára.
Valóban, ha valakinek most olyan számlája van, amelynél az említett műveletekért fizetni kell, akkor legalább csomagot, de az is lehet, hogy bankot kell váltania. Ez picit macerás. De megint fel kell magunknak tenni a kérdés: vállaljuk továbbra is, hogy ki leszünk szolgáltatva a postának, vagy talán megéri egyszer végigjárni egy bankváltás hercehurcáját.
Röviden tehát: az internetbankos átutalásoknak, csoportos beszedési megbízásoknak nincsen díjuk! (Ha van, számlacsomagot, esetleg bankot kell váltani.)
Elképzelhető, hogy valakinek a munkahelye, hitele miatt nincsen lehetősége bankot váltani. Ilyenkor is meggondolandó, hogy a kötelező bankszámla mellett nyissunk egy ilyen kedvező díjú számlát is (semmi sem tiltja, hogy valakinek több lakossági folyószámlája legyen), bár valóban, ez már mindenképpen plusz költséget jelent.
További általános kifogás:

Nem bízom meg a szolgáltatóban, bankban...

Ez mondjuk egy picit vicces kifogás annak fényében, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján teljesen megbízhatatlan és emiatt akár számunkra költséget jelentő posta kiváltásáról beszélünk... Aki a csekkes megoldást választja, az egy színvonaltalan, túlterhelt szolgáltatásra bízza a pénzügyeit... Ennél szerintem bármi más csak jobb lehet. (Amellett, hogy ez a saját tapasztalatom is.)
Igen, a szolgáltatók esetében felmerülhet a félreszámlázás, túlszámlázás esete. Csoportos beszedési megbízás esetén ilyenkor attól félnek sokan, hogy a bank kérdés nélkül leemeli számlánkról a nagyobb összeget. Pedig aki figyelmesen olvasott eddig, az tudhatja, hogy ez több okból sem így van. Egy egyik a már konkrétan említett dolog: az internetbankon keresztül lehetőség van a befizetés elutasítására csoportos beszedési megbízás esetén is. A másik védelem a felhatalmazás értékhatára. Megmondhatjuk ugyanis a számlavezető bankunknak, hogy bizonyos összeg felett a kiegyenlítést utasítsa el. Nincsen tehát más dolgunk, csak szolgáltatónként megadni, hogy mekkora az az összeg, amelyet egy átlagosan ki szokott számlázni a szolgáltató és annál egy picit nagyobb határértéket beállítani. Így máris védve vagyunk a szolgáltató véletlen túlszámlázásai ellen. (Ha azonban mégis egy jogos, de magasabb összegű számla érkezik, internetbankon keresztül annak kiegyenlítését is engedélyezhetjük.)
Aki önmagában a bankokban nem bízik, azoknak igazából nem tudok mit mondani. Sok rossz, megbízhatatlan dolog van a mai világban. De hogy a bankok esetén ilyen félelem miatt inkább az egyértelműen rosszul teljesítő postában bízni... Hát, ez legalább is furcsa...

Összegzés

A felsorolt kifogások közül sok esetben persze nem csak egy "él". Akiknek problémát jelent az internet használata és sakkoznia kell a havi számlákkal, azoknak sajnos marad a csekkes megoldás. De akik igazából a felsorol kifogások közül csak egyet éreznek magukénak, azok esetleg átgondolhatnák a dolgot.
Még egy megfontolandó dolog: az egész probléma oka a posta megbízhatatlansága, túlterheltsége. Akik teljesen áttérnek az említett megoldásokra, azok csökkentik a posta terheltségét. Hiszen ha nem csak a csekkeket felejtjük el, hanem áttérünk elektronikus számlázásra is (az érdi szolgáltatók közül már majdnem mindegyiknél kérhető ez), úgy a postáról duplán levesszük a terhet. (A számlákat sem kell kézbesítenie a postásnak.) Ha sokan így tesznek, akkor talán lesz esély arra, hogy akik valamilyen okból mégis a csekkes megoldáshoz vannak kötve, időben megkapják a csekküket. Gondoljon mindenki erre is, amikor valamilyen itt most egyébként megdöntött érvet hangoztatva csekket fizet be a postán.
Emellett a saját életünket is megkönnyítjük csekkek nélkül. Mindenki gondoljon abba is bele, havonta mennyi időt tölt el a postán sorban állással. Miközben a sorban áll, tegye fel magának a kérdést: biztos, hogy jó ez nekem, biztos, hogy nincs más lehetőség, csak az, hogy itt várok arra, hogy egy-két csekket befizessek?
Én egyáltalán nem járok postára ilyen ügyben... Ezért nincs is igazán tapasztalatom. Havonta mennyi időt spórolok meg? Ezt Ti tudjátok... Én csak sejtem...

2016. április 16., szombat

Maximális jelszint, mégis széteső kép?

Alacsony jelszint esete

Digitális kábeltévé csatornák esetén sokszor felmerülő probléma, hogy a kép néha szétesik, kockásodik, megakad. Az teljesen egyértelmű, hogy ilyenkor a jelszinttel van a probléma és ezért a legtöbbször a tanács az szokott lenni, hogy nézzük át a kábelezést, csatlakozásokat, elosztókat. Ez a tanács azonban csak akkor segít, ha a rossz kábel, csatlakozó, elosztó miatt a jelszint szinte elveszik, alacsonnyá válik mire az a tévéhez eljut. Ilyenkor valóban az a cél, hogy kiküszöböljük ezeket a hibákat, ócska, műanyag burkolatú csatlakozókat, elosztókat eltüntessük a rendszerből. A legtöbbször valóban ez adja a megoldást.

2015. október 18., vasárnap

Vezetékes szolgáltatók Érden

Bevezetés

Az érdi Facebook csoportban időről-időre felmerül a kérdés, hogy milyen vezetékes tévé- és internet szolgáltatók érhetőek el Érden. Nagyon sok fals információ szokott ilyenkor megjelenni, leginkább azért, mert az emberek igazából nem értenek ezekhez a dolgokhoz, nagyon sokan úgy válaszolgatnak a kérdésre, hogy nincsenek tisztában a technikai háttérrel.
Legtöbb félreértés abból szokott adódni, hogy nagyon nem mindegy, hogy egy szolgáltatást vezetéken, vagy valamilyen másik módon a "levegőből" (műholdról, vagy földfelszíni sugárzással) érünk el. Műholdas és földfelszíni sugárzás (ez utóbbi a MindigTV-t, vagy a mikrohullámú Hello Digital-t jelentheti) ugyanis valóban bárhol elérhető (ezért értelmetlen is olyanokat mondani, hogy pl. a UPC Direct elérhető Érden is, hiszen az az ország minden településén elérhető, azonban a UPC nem), azonban ezeknek a sok hátránya közül a legnagyobb, hogy csak tévé szolgáltatásra alkalmasak, se internet, se telefon szolgáltatásra nem. (Most attól szakadjunk el, hogy különféle mobil alapú megoldásokkal lehet ilyen szolgáltatásokat is kérni bizonyos szolgáltatóknál műholdas tévé mellé, de ezeket én nem ajánlom. (Hiszen ezek csak annyira jók, amennyire az adott helyen a mobilinternet szolgáltatás.) Illetve a UPC Direct új Combo csomagjait sem sorolom valódi szolgáltatások közé, hiszen itt is csak arról van szó, hogy egy másik szolgáltató (Telekom) szolgáltatását használja az interneteléréshez.)
Nézzük tehát, hogy szigorúan vezetékes szolgáltatók közül melyek közül választhatunk ma (2017. október 16.) Érden.

2014. november 28., péntek

Tévécsatornák sávszélességei?

Egy olyan kérdés, amelyet én is feltettem és meglepő volt, hogy nincsen válasz. Arra gondoltam, hogy valahogyan a szolgáltatóknál elérhető a tévécsatornák által elfoglalt átlagos sávszélesség, de aztán rájöttem, hogy ez nem így van. Semelyik szolgáltató nem közöl ilyen információt, illetve senki sem állt még neki összeszedni azokat. Ezen eléggé elcsodálkoztam. Ugyanis én rögtön tudtam, hogy a feladat nem lehetetlen, bár most már tudom, hogy nem kis munka elkészíteni egy ilyen táblázatot.
Fórumokon kezdtem el megkérni embereket, hogy próbálják meg megmérni a különböző szolgáltatóknál a csatornák sávszélességeit, illetve magam is beszereztem a DVB-T tunerem mellé egy DVB-C tunert is, így egész szépen összejöttek az adatok.

2014. március 6., csütörtök

Miért nem ad 1080p-ben a UPC / DIGI / T-Home / akármi?

...mert az 1080i nem is FullHD és biztos csak a UPC / DIGI / T-Home / MindigTV / akármilyen szolgáltató spórolni akar a sávszélességgel.
Nyugi!
A válasz nagyon egyszerű: sehol a világon nem létezik 1080p50-s tévésugárzás
Bár, mind az amerikai ATSC, mind az Európában használt DVB szabványba 2008 illetve 2009 környékén beletették az 1080p50-es (illetve Amerikában 1080p60) videót, ez még csak mint jövőálló lehetőségként került bele, ma még sehol sem használják. Tehát nem arról van szó, hogy a szolgáltatók spórolni akarnak a sávszélességgel, hanem gyakorlatilag a tévécsatornáktól (stúdióktól) nem is kapnak 1080p50-es jelet.
De én is simán csinálok a 60-70eFt-os kamerámmal 1080p50-s felvételt és azt ki tudom írni Blu-ray lemezre, amit vissza is játszik a lejátszóm.
- hozhatnád fel ezt a érvet... Csakhogy ez nem szempont! Az, hogy le tudsz tárolni és vissza tudsz játszani 1080p50-s videót, semmit nem jelent. Az nem sugárzás. Mint mondtam, 1080p50-s sugárzás nem létezik. (Nem azt mondtam, hogy nem lehet előállítani/lejátszani ilyen anyagot.)
Ha azonban az eredetileg pontatlanul megfogalmazott kérdéshez térünk vissza (ugyanis a kérdés nem tartalmazza, hogy mekkora framerate mellett beszélünk az 1080p-ről), akkor azért egy jó hírrel szolgálhatok. Létezik 1080p sugárzás, csak éppen nem 1080p50, hanem 1080p25. A BBC kísérletezik ezzel, azonban a 25 képkocka/másodperces videó miatt csak a mozifilmeket adják így, hiszen azokhoz ekkora képkockasebesség is elég. Valószínűleg viszont a legtöbb sportrajongó tajtékzana a dühtől, ha 25 képkocka/másodperces videón kellene néznie a közvetítéseket...

2013. szeptember 26., csütörtök

MapFactor

MapFactor

Alapvetően ez a program nem az ingyenességre hajt, ezért a telepítés elején fel is ajánlja, hogy az ingyenes OSM térképek helyett akarjuk-e használni a fizetős TomTom térképeket. (Európa 20€, Magyarország 15€.) Minket persze most csak az ingyenes verzió érdekel, ezzel teszteltem.

Az OSM verziót választva Magyarország térképe 22MB-ot foglal el a memóriakártyánkon. Sajnos ebben a programban sem lehet házszámra keresni, csak keresztutcákra, ráadásul még alternatív (Google) kereső sincsen benne, mint a NavFree-ben.

Azonban az eredeti feltételek közül telesíti azt, hogy képes offline módon címet keresni, útvonalat tervezni, magyar nyelven navigálni. A program egyetlen, valószínűleg kevésbé fontos ponton bukik el:

  • Nincsen benne magyar nyelvű képernyőfelirat. Érdekes, hogy pont ez hiányzik belőle, amellett, hogy képes magyar hanggal navigálni.
Emellett a program néha produkál képen látható grafikai hibát, bár ezzel még együtt lehet élni. Amennyiben ezeken a problémákon túl tudjuk magunkat tenni, akkor ez is egy használható, magyar (hangutasítással rendelkező), offline, ingyenes navigációs program.


Vissza az eredeti cikkre.

2013. május 9., csütörtök

Ingyenes offline navigáció Androidra!

Az első bejegyzéseim között van egy hasonló, amelyben azonban nem sikerül teljesen kielégítő választ adnom az eredeti kérdésre. Azonban a leglátogatottabb bejegyzés az a bejegyzés, ezért szükségét láttam, hogy jobban körüljárjam a témát.
Elsőre azért vágtam rá, hogy nem létezik ingyenes offline navigáció Androidra, mert én is csak a nagy navigációs szoftverek szintjén gondolkoztam. Az a tény tehát továbbra is fennáll, hogy az ismertebb nevű navigációs programokból nincsen teljesen ingyenes verzió. (Egy fórumon a Sygic-et valaki ingyenesnek kiáltotta ki, mert létezik belőle 7 napos trial verzió. Én azonban ingyenesnek azt a programot mondanám, amelyiket a kozmetikus húgomnak is ajánlhatok, ha ilyenre van szüksége. Ha azonban azt mondanám neki, hogy ja, 7 naponta telepítsd újra, akkor azt hiszem jó messzire elküldene...)
Azonban léteznek kisebb szoftverek, amelyek természetesen úgy tudnak létezni, hogy valamilyen ingyenesen használható térkép-adatbázist használnak a navigációhoz. Nézzük tehát, hogy melyek azok a programok, amelyek megfelelhetnek az offline ingyenes navigációs program magyar nyelvvel Androidra feltételeknek. A cikket felosztottam applikációnként, mert van amelyik program leírásával még nem készültem el, így viszont a többit elolvashatjátok. A tesztelt programok tehát a következők:

Locus Free