Még mindig nagyon sokszor merül fel a probléma Facebook csoportokban: a posta késve kézbesíti a közüzemi számlákat, csekkeket. Konkrétan ezen cikk írásának időszakában pedig a helyzet valószínűleg csak romlani fog: jön a karácsony, márpedig már tavalyról is tudhatjuk, hogy a posta össze fog omlani a sok karácsonyi csomagtól. A helyzet tavalyhoz képest csak rosszabb lehet...
Én mindig ugyanazt szoktam mondani ilyen esetekben, amit nagyon sokan legtöbbször valódi tapasztalat nélkül utasítanak el, ami nem túl okos dolog. Természetesen a banki átutalásokra, csoportos beszedésekre, elektronikus számlákra gondolok. Kezdjük azonban azzal a csoporttal, akik valóban jogosan utasítanak el minden a csekkeken túlmutató megoldást:
Bankszámla nélküliek
Nézzük azonban tovább, hogy milyen ellenérvet szoktak felhozni az említett megoldások ellen. Kezdjük a leggyengébbel:
Szeretem rendezgetni a papír számlákat, csekkeket...
Erre nehéz mit mondani... Ha nem látom saját szememmel, hogy valaki ilyet ír, nem hinném el, hogy van ilyen, de hát ha van, akkor kell vele foglalkozni. Az ilyen ember tegye fel magának a kérdést: most akkor fontos, hogy időben be legyenek fizetve a számlák, vagy megéri a kockázat, hogy késedelmi díjat kell fizetni csak azért, hogy rendezgethesse otthon a papírkáit? Ha továbbra is az a válasz, hogy kockáztat, akkor hajrá! De azért azt lássuk be, hogy ez az indok elég komolytalan...
Igen, valóban: elvileg a posta feladata az lenne, hogy időben kézbesítsen minden levelet, számlát. Természetesen lehet emiatt is sírni... De ha valaki kicsit is tájékozott a témában tudhatja, hogy ez már esélytelen. A Magyar Posta jelenlegi állás szerint hosszú távon képtelen lesz magára találni.
Idős vagyok már, nem értek az internethez, nincs is internetem, stb...
Ez egy általános érv, mindenféle megoldással kapcsolatban, amely valamennyire érthető is. Pár dolgot azonban mindenképpen meg kell jegyezni. (Szigorúan csak ebből a szempontból vizsgálva a dolgot.) Az internetbank használatához valóban elengedhetetlen az internetelérés, illetve az, hogy alapszinten képesek legyünk azt használni. A kulcsszó azonban: csoportos beszedési megbízás.
Kis kitérővel ejtsünk pár szót arról, hogy hogyan is működik a csoportos beszedési megbízás. Alapesetben arról van szó, hogy a számlavezető bankunknak és a szolgáltatónknak megbízást adunk arra, hogy egymás között, a mi aktív részvételünk nélkül lerendezze az éppen esedékes fizetendő számlákat. Ehhez elég egyszer besétálni a szolgáltatókhoz (áramszolgáltató, vízművek, stb.), kérni egy nevünkre kitöltött beszedési megbízást, ezt átvinni a számlavezető bankunkba és onnantól nekünk "csak" annyi a dolgunk, hogy a számlánkon annyi pénzt tartsunk, amennyi a számlák kifizetéséhez kell.
Az előbbi kitérőből valószínűleg már ki is derült a lényeg: a csoportos beszedési megbízásnak alapvetően semmi köze az internethez. Az általunk elvégzendő feladatokat hagyományos banki ügyintézéssel, papírok kitöltésével meg lehet tenni.
Természetesen sok idős embernek ez is gondot jelenthet, azonban ne felejtsük, hogy ez csak egy egyszer elvégzendő feladat. Úgy gondolom, ennyi segítséget bárki megadhat idősebb rokonának. (Ha van internetbankunk, akkor igazából papírokat sem kell intézni, az internetbankon keresztül is megadhatjuk a megbízást a csoportos beszedésre.)
Nézzünk még egy csoportos beszedési megbízás elleni érvet:
Sakkoznom kell a csekkekkel, nem tudom minden hónapban mindet befizetni...
Ez sajnos egy valóban nyomós érv és senki sem önszántából választja ezt a helyzetet, ez egyértelmű. Ha azonban ismét "csak" ez az egy érv szól a csekkek elfelejtése mellett, akkor a jó hír az, hogy van megoldás. Sokan azért is hivatkoznak erre a kifogásra, mert nem is tudják, hogy hogyan működik a csoportos beszedési megbízás. Alapvetően tényleg arról van szó, hogy a bank "magától" levonja a szolgáltató által közölt összeget a bankszámlánkról ha arra van fedezet, viszont az nem úgy történik, hogy egyik nap még volt pénz a számlán, másik nap pedig már nincs... Itt jön a képbe az internetbank. Ilyenkor a folyamat sokkal hosszabban húzódik el, mint azt sokan képzelik. A szolgáltató a számlavezető bankunknak ugyanis akár egy héttel korábban is elküldi már a beszedési igényt. A bank azonban csak a fizetési határidő napján vonja le a számlánkról az összeget. Ez alatt az egy hét alatt pedig a bank nem titkolja, hogy a szolgáltatónk mikor és mekkora összeget akar majd levonni, hanem ezt az internetbankos felületen megjeleníti.
Ebből a képből már elég sok minden látszik. Nem csak arról van tehát szó, hogy megnézhetjük, hogy mikor, melyik szolgáltató mekkora összeget fog levonni a számlánkról, de van egy Letilt gomb is... Ez a gomb pont arra való, amire szükségünk van. A bank elutasítja a befizetést, a pénz a számlánkon marad. A konkrét esetben látható is, van olyan szolgáltató, amelyik legalább 10 nappal a levonás előtt már elküldi a megbízást a banknak. Nincs tehát más dolgunk, csak időnként ránézni az internetbankra és amennyiben úgy látjuk, hogy valamelyik számla kifizetése nem fér bele a havi keretbe, akkor annak kifizetését megtagadhatjuk. Természetesen az elutasított kifizetés a szolgáltatónknál tartozásként jelenik majd meg, amelyet később rendeznünk kell. Ezt akár internetbankos átutalással is megtehetjük, amint pénzügyi helyzetünk megengedi.
Látható tehát, hogy csoportos beszedési megbízás esetén is van lehetőség a számlákkal sakkozni. Az összes bank internetes felületét nem ismerem, de a CIB-ét és az ERSTE-ét igen. Mindkettőnél van ilyenre lehetőség.
Nézzünk most egy általános kifogást az internetbankos műveletek ellen:
Nem vagyok hajlandó átutalási díjat fizetni azért, mert a posta nem végzi rendesen a dolgát.
Ilyen mondat is csak olyan ember szájából hangozhat el, aki nem is nézett utána a dolgoknak, nem is igazán tudja, hogy miről beszél. A cikk elején ugyanis azt tisztáztuk, hogy csak olyan esetről beszélünk, amikor a bankszámla már adott. A bankszámlának valóban szinte minden esetben van havi, és/vagy éves költsége. (Bankkártya díja.) Ezt ugyebár mindenképpen fizetjük, a kérdés, hogy kell-e ezen felül még fizetnünk azért, mert mondjuk csoportos beszedésre adunk megbízást, vagy internetbankon keresztül utalunk. Nem néztem át az összes bank összes számlacsomagját, biztos, hogy sajnos még így a XXI. század elején is van olyan számlacsomag, ahol ezekért a műveletekért a bank költséget számol fel. Nem véletlen azonban ez a megfogalmazás. Ennek ugyanis egyáltalán nem kell így lennie. Lehet találni több banknál is olyan számlacsomagot, amelyben ezeknek a műveleteknek a költsége nulla.
Vagyis, igen, létezik lakossági folyószámla, amelyben
- az internetbankos átutalás díja 0Ft
- a csoportos beszedési megbízás díja 0Ft
- a csoportos beszedési megbízás letiltása 0Ft
- az állandó átutalási megbízás díja 0Ft, stb.
Ebben nincsen semmi átverés, nincsen rejtett +0,x% költség, stb. Valóban így működik, vannak ilyen csomagok, amelyben a havi számlavezetési díjon felül semmilyen egyéb díjat nem kell fizetnünk. Attól sem kell félnünk, hogy cserébe magas a havidíj: a CIB-nél egy ilyen csomag havidíja 345Ft 424Ft! A Raiffeisen-nél olyan is van, amelynek a számlavezetési díja is 0Ft, amennyiben havonta legalább 150eFt érkezik (akár két részletben) a számlára.
Sajnos 2018. január 1-én megszűnt a CIB Online számlacsomag értékesítése. (Akinek van ilyen, annak megmarad.) Ez volt a legkedvezőbb csomag a sok közül. Továbbra is elérhető azonban a Raffeisen Díjnullázó Plusz számlája, amely csak annyival rosszabb a CIB Online számlacsomagnál, hogy havonta maximum 100eFt-ig ingyenes az eseti megbízások díja. (Azonban emellett korlátlan csoportos beszedési megbízást adhatunk díjmentesen.) Emellett a legtöbb bankban van olyan számlacsomag, amelyben legalább is a csoportos beszedési megbízás díja 0Ft!
Sajnos 2018. január 1-én megszűnt a CIB Online számlacsomag értékesítése. (Akinek van ilyen, annak megmarad.) Ez volt a legkedvezőbb csomag a sok közül. Továbbra is elérhető azonban a Raffeisen Díjnullázó Plusz számlája, amely csak annyival rosszabb a CIB Online számlacsomagnál, hogy havonta maximum 100eFt-ig ingyenes az eseti megbízások díja. (Azonban emellett korlátlan csoportos beszedési megbízást adhatunk díjmentesen.) Emellett a legtöbb bankban van olyan számlacsomag, amelyben legalább is a csoportos beszedési megbízás díja 0Ft!
Valóban, ha valakinek most olyan számlája van, amelynél az említett műveletekért fizetni kell, akkor legalább csomagot, de az is lehet, hogy bankot kell váltania. Ez picit macerás. De megint fel kell magunknak tenni a kérdés: vállaljuk továbbra is, hogy ki leszünk szolgáltatva a postának, vagy talán megéri egyszer végigjárni egy bankváltás hercehurcáját?
Röviden tehát: az internetbankos átutalásoknak, csoportos beszedési megbízásoknak nincsen díjuk! (Ha nekünk mégis van, számlacsomagot, esetleg bankot kell váltani.)
Elképzelhető, hogy valakinek a munkahelye, hitele miatt nincsen lehetősége bankot váltani. Ilyenkor is meggondolandó, hogy a kötelező bankszámla mellett nyissunk egy ilyen kedvező díjú számlát is (semmi sem tiltja, hogy valakinek több lakossági folyószámlája legyen), bár valóban, ez már mindenképpen plusz költséget jelent.
Csak félve teszek ehhez még most utólag hozzá egy dolgot: hitelkártya. Nagyon erős pénzügyi fegyelmet igényel, ezért ez valóban a legtöbb ember számára nem ajánlott... Ellenben nagyon jó példa arra, hogy mennyire rossz hozzáállás az, hogy "a bankok csak lehúznak minket".
Legtöbb esetben a hitelkártyás vásárlás után a bank hónap végén visszatérítést ad a hitelkártya tulajdonosának. Nem sokat, általában 1%-ot. Ezt a visszatérítést megkapjuk akár csoportos beszedési megbízás esetén is. Vagyis abban az esetben, ha a hitelkártyához tartozó számlához rendeljük a csoportos beszedési megbízást, akkor lényegében a rezsi fizetése után is visszakapjuk az 1%-ot. (Amellett, hogy semmilyen költsége nincsen a beszedésnek.) A legtöbben most felkiáltanak, hogy mit nyerek azzal az 1%-kal? Ismét azt kell, hogy mondjam, hogy két okból butaság ezt a kérdést feltenni. Az egyik, hogy az előbb ugyanez az ember még azért siránkozott, mert a bankja 1%-nál sokkal kisebb tranzakciós illetéket akart levonni az átutalása után, most viszont kevesli az 1% kedvezményt... Ez egy kicsit ellentmondás... A másik, hogy a mai kamatkörnyezetben, ahhoz, hogy 1.000Ft kamatot megkapjon az ember egy hónap alatt a bankba berakott pénze után, több száz ezer forintot kell betétszámlán elhelyeznie, vagyis időlegesen lemondania arról a pénzről. Ehhez képest hitelkártya esetén 1.000Ft "kamatot" 100.000Ft elköltése után kapunk. Óriási különbség, ezt mindenki vegye észre! Visszatérve tehát a számlákhoz: ha valaki eléggé fegyelmezett, nemhogy fizetnie nem kell a kényelemért (csoportos beszedési megbízás), de még kedvezményt is kap.
Természetesen, ahogy az elején írtam, a hitelkártyával nagyon vigyázni kell, nagyon könnyen bajba sodorhatja az embert. (Mindig határidő előtt vissza kell fizetni az így elköltött pénzt, mert egyébként nagyon durva kamatot számol fel a bank.) Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a hitelkártyák éves díja szinte mindig magasabb a sima bankkártyák díjánál, bár van módszer arra is, hogy ezt megspóroljuk, de az végképp nagy odafigyelést, trükközést igényel. Azonban ha valaki esetleg áruhitel miatt egyébként is kapott hitelkártyát, annak érdemes ezt a lehetőséget is meggondolnia.
Csak félve teszek ehhez még most utólag hozzá egy dolgot: hitelkártya. Nagyon erős pénzügyi fegyelmet igényel, ezért ez valóban a legtöbb ember számára nem ajánlott... Ellenben nagyon jó példa arra, hogy mennyire rossz hozzáállás az, hogy "a bankok csak lehúznak minket".
Legtöbb esetben a hitelkártyás vásárlás után a bank hónap végén visszatérítést ad a hitelkártya tulajdonosának. Nem sokat, általában 1%-ot. Ezt a visszatérítést megkapjuk akár csoportos beszedési megbízás esetén is. Vagyis abban az esetben, ha a hitelkártyához tartozó számlához rendeljük a csoportos beszedési megbízást, akkor lényegében a rezsi fizetése után is visszakapjuk az 1%-ot. (Amellett, hogy semmilyen költsége nincsen a beszedésnek.) A legtöbben most felkiáltanak, hogy mit nyerek azzal az 1%-kal? Ismét azt kell, hogy mondjam, hogy két okból butaság ezt a kérdést feltenni. Az egyik, hogy az előbb ugyanez az ember még azért siránkozott, mert a bankja 1%-nál sokkal kisebb tranzakciós illetéket akart levonni az átutalása után, most viszont kevesli az 1% kedvezményt... Ez egy kicsit ellentmondás... A másik, hogy a mai kamatkörnyezetben, ahhoz, hogy 1.000Ft kamatot megkapjon az ember egy hónap alatt a bankba berakott pénze után, több száz ezer forintot kell betétszámlán elhelyeznie, vagyis időlegesen lemondania arról a pénzről. Ehhez képest hitelkártya esetén 1.000Ft "kamatot" 100.000Ft elköltése után kapunk. Óriási különbség, ezt mindenki vegye észre! Visszatérve tehát a számlákhoz: ha valaki eléggé fegyelmezett, nemhogy fizetnie nem kell a kényelemért (csoportos beszedési megbízás), de még kedvezményt is kap.
Természetesen, ahogy az elején írtam, a hitelkártyával nagyon vigyázni kell, nagyon könnyen bajba sodorhatja az embert. (Mindig határidő előtt vissza kell fizetni az így elköltött pénzt, mert egyébként nagyon durva kamatot számol fel a bank.) Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a hitelkártyák éves díja szinte mindig magasabb a sima bankkártyák díjánál, bár van módszer arra is, hogy ezt megspóroljuk, de az végképp nagy odafigyelést, trükközést igényel. Azonban ha valaki esetleg áruhitel miatt egyébként is kapott hitelkártyát, annak érdemes ezt a lehetőséget is meggondolnia.
További általános kifogás:
Nem bízom meg a szolgáltatóban, bankban...
Ez egy picit vicces kifogás annak fényében, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján a teljesen megbízhatatlan és emiatt akár számunkra pluszköltséget jelentő posta kiváltásáról beszélünk... Aki a csekkes megoldást választja, az egy színvonaltalan, túlterhelt szolgáltatásra bízza a pénzügyeit... Ennél szerintem bármi más csak jobb lehet. (Amellett, hogy ez a saját tapasztalatom is.)
Igen, a szolgáltatók esetében felmerülhet a félreszámlázás, túlszámlázás esete. Csoportos beszedési megbízás esetén ilyenkor attól félnek sokan, hogy a bank kérdés nélkül leemeli számlánkról a nagyobb összeget. Pedig aki figyelmesen olvasott eddig, az tudhatja, hogy ez több okból sem így van. Egyik ok a már konkrétan említett dolog: az internetbankon keresztül lehetőség van a befizetés elutasítására csoportos beszedési megbízás esetén is. A másik védelem a felhatalmazás értékhatára. Megmondhatjuk ugyanis a számlavezető bankunknak, hogy bizonyos összeg felett a kiegyenlítést utasítsa el. Nincsen tehát más dolgunk, csak szolgáltatónként megadni, hogy mekkora az az összeg, amelyet általában ki szokott számlázni a szolgáltató és annál egy picit nagyobb határértéket beállítani. Így máris védve vagyunk a szolgáltató véletlen túlszámlázásai ellen. (Ha azonban mégis egy jogos, de magasabb összegű számla érkezik, internetbankon keresztül annak kiegyenlítését is engedélyezhetjük.)
Aki önmagában a bankokban nem bízik, azoknak igazából nem tudok mit mondani. Sok rossz, megbízhatatlan dolog van a mai világban. De hogy a bankok esetén ilyen félelem miatt inkább az egyértelműen rosszul teljesítő postában bízni... Hát, ez legalább is furcsa...
Összegzés
A felsorolt kifogások közül sok esetben persze nem csak egy "él". Akiknek problémát jelent az internet használata és sakkoznia kell a havi számlákkal, azoknak sajnos marad a csekkes megoldás. De akik igazából a felsorol kifogások közül csak egyet éreznek magukénak, azok esetleg átgondolhatnák a dolgot.
Még egy megfontolandó dolog: az egész probléma oka a posta megbízhatatlansága, túlterheltsége. Akik teljesen áttérnek az említett megoldásokra, azok csökkentik a posta terheltségét. Hiszen ha nem csak a csekkeket felejtjük el, hanem áttérünk elektronikus számlázásra is (az érdi szolgáltatók közül már mindegyiknél kérhető ez), úgy a postáról duplán levesszük a terhet. (A számlákat sem kell kézbesítenie a postásnak.) Ha sokan így tesznek, akkor talán lesz esély arra, hogy akik valamilyen okból mégis a csekkes megoldáshoz vannak kötve, időben megkapják a csekküket. Gondoljon mindenki erre is, amikor valamilyen itt most egyébként megdöntött érvet hangoztatva csekket fizet be a postán.
Emellett a saját életünket is megkönnyítjük csekkek nélkül. Mindenki gondoljon abba is bele, havonta mennyi időt tölt el a postán sorban állással. Miközben a sorban áll, tegye fel magának a kérdést: biztos, hogy jó ez nekem, biztos, hogy nincs más lehetőség, csak az, hogy itt várok arra, hogy egy-két csekket befizessek?
Én egyáltalán nem járok postára ilyen ügyben... Ezért nincs is igazán tapasztalatom. Havonta mennyi időt spórolok meg? Ezt Ti tudjátok... Én csak sejtem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése