2013. szeptember 26., csütörtök

MapFactor

MapFactor

Alapvetően ez a program nem az ingyenességre hajt, ezért a telepítés elején fel is ajánlja, hogy az ingyenes OSM térképek helyett akarjuk-e használni a fizetős TomTom térképeket. (Európa 20€, Magyarország 15€.) Minket persze most csak az ingyenes verzió érdekel, ezzel teszteltem.

Az OSM verziót választva Magyarország térképe 22MB-ot foglal el a memóriakártyánkon. Sajnos ebben a programban sem lehet házszámra keresni, csak keresztutcákra, ráadásul még alternatív (Google) kereső sincsen benne, mint a NavFree-ben.

Azonban az eredeti feltételek közül telesíti azt, hogy képes offline módon címet keresni, útvonalat tervezni, magyar nyelven navigálni. A program egyetlen, valószínűleg kevésbé fontos ponton bukik el:

  • Nincsen benne magyar nyelvű képernyőfelirat. Érdekes, hogy pont ez hiányzik belőle, amellett, hogy képes magyar hanggal navigálni.
Emellett a program néha produkál képen látható grafikai hibát, bár ezzel még együtt lehet élni. Amennyiben ezeken a problémákon túl tudjuk magunkat tenni, akkor ez is egy használható, magyar (hangutasítással rendelkező), offline, ingyenes navigációs program.


Vissza az eredeti cikkre.

2013. május 9., csütörtök

Ingyenes offline navigáció Androidra!

Az első bejegyzéseim között van egy hasonló, amelyben azonban nem sikerül teljesen kielégítő választ adnom az eredeti kérdésre. Azonban a leglátogatottabb bejegyzés az a bejegyzés, ezért szükségét láttam, hogy jobban körüljárjam a témát.
Elsőre azért vágtam rá, hogy nem létezik ingyenes offline navigáció Androidra, mert én is csak a nagy navigációs szoftverek szintjén gondolkoztam. Az a tény tehát továbbra is fennáll, hogy az ismertebb nevű navigációs programokból nincsen teljesen ingyenes verzió. (Egy fórumon a Sygic-et valaki ingyenesnek kiáltotta ki, mert létezik belőle 7 napos trial verzió. Én azonban ingyenesnek azt a programot mondanám, amelyiket a kozmetikus húgomnak is ajánlhatok, ha ilyenre van szüksége. Ha azonban azt mondanám neki, hogy ja, 7 naponta telepítsd újra, akkor azt hiszem jó messzire elküldene...)
Azonban léteznek kisebb szoftverek, amelyek természetesen úgy tudnak létezni, hogy valamilyen ingyenesen használható térkép-adatbázist használnak a navigációhoz. Nézzük tehát, hogy melyek azok a programok, amelyek megfelelhetnek az offline ingyenes navigációs program magyar nyelvvel Androidra feltételeknek. A cikket felosztottam applikációnként, mert van amelyik program leírásával még nem készültem el, így viszont a többit elolvashatjátok. A tesztelt programok tehát a következők:

Locus Free

Locus Free

Locus Free

Eredeti terv szerint teljes tesztet szerettem volna készíteni a programról, azonban már a telepítés után rájöttem, hogy ez felesleges, mert bizony nem nevezhető teljes értékű navigációnak az ingyenes verzió.
A program indításkor az sajnos elég hamar kiderül, hogy magyarra úgy fordították, hogy a fordítók nem tudták pontosan, hogy milyen szövegkörnyezetben jelenik meg az adott szöveg. Ezért elsőre picit nehézkesnek tűnik a használata, de idővel az ilyen problémákon mindig tovább lehet lépni.
A navigációhoz választhatunk többféle térképszolgáltatást (pl.: MapQuest, OSM), de ezek közül nem mindegyik tölthető le offline-ba. (A MapQuest igen.) A térképeket azonban az ingyenes verzió csak képként hajlandó letölteni, ami azt jelenti, hogy egy adott terület sokkal több helyet foglal el a memóriakártyánkon, mintha a program azt vektorosan tárolná. Ugyan választható, hogy mely zoom szinteket töltse le, de már alapbeállításban is valamivel több, mint 50MB helyet foglal Magyarország, azonban ekkor még bőven messze van a térkép részletessége az elvárhatótól. Miután letöltöttük WiFi-vel a térképet, próbálhatunk vele navigálni. Ekkor azonban a következőket tapasztaljuk. 
Nem vált át automatikusan éjszakai módba - ez a legkevesebb. Nincs 3D nézet - ezen is túl lehet tenni magunkat. Nincs automatikus nagyítás az ingyenes verzióban - még talán ez is beleférne... Azonban most jönnek a kegyelemdöfések.
  • Fizetős utakat, földutakat, kompokat nem kerüli el az ingyenes verzió. Ez a hiányosság még talán határeset lenne...
  • Nincs navigációs hang az ingyenes verzióban. Emiatt szerintem már elvérzett.
  • Nem tervez újra magától az útvonalról letérés esetén. Ez végképp használhatatlanná teszi, mint navigációs szoftver.
  • Igazából a program nem tud teljesen offline lenni. Igaz, hogy a térképet letölti a memóriakártyára, de mind a címkereséshez, mind az útvonaltervezéshez kell internet kapcsolat. Kész, vége, kérem a következőt...
Tehát az ingyenes Locus program nem használható a valóságban navigációra. Lényegében ezt is csak egy trial verziónak lehet felfogni, az igazi használathoz meg kell vásárolnunk a programot, amely kb. 1900Ft-ba kerül. Ez persze töredéke egy nagy navigációs szoftver árának,  azonban a leírás alapján az útvonaltervezés a fizetős verzióban is csak online módon működik...

Vissza az eredeti cikkre

NavIt

NavIt

Ezen a programon érződik, hogy még nagyon fapados, csak a főbb funkciókat tudja. Azonban egyelőre úgy néz ki, hogy ez egy teljesen offline navigációs program. A működéséhez szükség van arra, hogy a telefonban legyen működő TTS (Text-To-Speech, vagyis szövegfelolvasó.) Ennek hiányában induláskor rögtön a Google Play-be vezet minket, ahonnan az oprendszerhez alapbeállításban tartozó TTS motor szükséges kiegészítéseit ajánlja fel letöltésre. Ezt 2.1-es Android esetén is megköveteli, azonban nekem ilyen operációs rendszerrel nem volt hajlandó megszólalni, csak az újabb telefonomon, amelyen 2.3-as Android van. Térkép gyanánt OpenStreetMap térképeket használ, a teljes Magyarország térkép jelenleg 163MB helyet foglal az SD kártyán. Bár a programban beállítható a magyar nyelv, a fordítás nem teljes, illetve az is nagyon igénytelen, pongyola. Nem kevés mondat nincsen lefordítva és ezek között van olyan is, amely a kimondandó szöveg lenne. Ezt úgy kell érteni, hogy a 450m távolságnál megszólaló "Hajson be a körforgalomba" valamiért angol maradt (pedig amikor közelebb érünk a körforgalomhoz, akkor magyarul mondja), tehát a program az Enter the roundabout szöveget magyar kiejtéssel felolvassa, majd a mondat többi részét magyarul mondja tovább. A másik probléma a határozott névelővel van: a lefordított szövegben ez úgy néz ki, hogy például "...hajtson ki a(z) második kijáraton" Ennek felolvasása így hangzik: hajtson ki a [szünet] "zé" második kijáraton. Vicces. A felolvasással van még egy kis probléma: jelenleg az Android  magyar nyelven csak a PicoTTS és az ahhoz felinstallálható SVOX/Mariska párosítás tud, amely nem ingyenes, bár nem is vészes az ára. (Tehát szigorúan nézve az ingyenesség itt sem teljesül.) A TTS használatának viszont az az előnye, hogy az utcaneveket is felolvassa. (Bár, én úgy tapasztaltam, hogy csak a célpont közelében teszi ezt meg.) Emellett egyszer megtörtént az is, hogy a program egyáltalán nem volt hajlandó semmit sem mondani, amit egy program újraindítás orvosolt.
Szerintem a program kinézete, szörnyű, olyan érzésem van a használata közben, mintha valaki egyedül, hobbiból fejlesztgetné szabadidejében (pedig ez nem így van), csak a funkciók alapvető működésére koncentrálva. A program egyáltalán nem felhasználóbarát, nehézkes a használata. Azonban sem a kereséshez, sem az útvonaltervezéshez nem kell internetkapcsolat, tehát az offline feltételnek teljesen megfelel a program!
Összefoglalva tehát, az előnyök:
  • A térkép letöltése után valóban teljesen offline tud lenni a program. (Sem a kereséshez, sem az útvonaltervezéshez nem kell internetkapcsolat.)
  • Utcanév felolvasást is tud.
Hátrányok:
  • Fizetős utakat nem kerüli el.
  • Fordítás nem teljes, hiányos, pontatlan, magyartalan.
  • Nagyon fapados, nem felhasználóbarát, csúnya.
  • Magyar nyelvű hangért fizetni kell. (Ez idővel változhat, ha a operációs rendszer alapból támogatni fogja a magyar TTS-t.)
  • A 3D beállítást nem jegyzi meg a program. (Minden indítás után külön be kell kapcsolni egy belső menüpontban.)

E sok hátrányát leszámítva, ez egy olyan program, amelyre rá lehet mondani, hogy ingyenes offline navigáció, amely (nagyrészt) magyar nyelven is szól hozzánk.

Vissza az eredeti cikkre.

NavFree

NavFree

Ez az ingyenes program közelíti legjobban a profi navigációs szoftverek tudását. A térképek közül az OpenStreetMap-ét használja ez is és lehetőség van választott országok SD kártyára letöltésére. (Magyarország csak 32MB helyet igényel jelenleg.) Tehát a térkép része offline, a program tud is internetkapcsolat nélkül útvonalat tervezni. Tudja az alapvetően elvárható útvonal beállításokat is. Azonban egy ponton ez a program is elvérzik.
  • A program egyáltalán nem tud magyarul. Bár angolul a hangutasítások szépen működnek, de ez valószínűleg sok embert elriaszt a használatától, mert ráadásul elég változatos formában adja tudtunkra, hogy merre kell haladnunk. (Tehát nem teljesen elég, ha megtanuljuk, hogy a turn right azt jelenti, hogy fordulj jobbra, a turn left, pedig azt, hogy fordulj balra.)

Emellett én nem nagyon találtam Magyarországon olyan utcát, amelyben ismerte volna a házszámokat, csak keresztező utcára lehet rákeresni. Ez persze csak a belső keresőjére igaz, a beépített Google keresővel ugyanúgy megtalálhatjuk a házszámokat is, mint a Google Maps-en, azonban ennek használatához internetkapcsolat kell.
Ezeket a problémákat leszámítva az eddig tárgyaltak közül a leghasználhatóbb, offline ingyenes navigációs program Androidra. (Persze akinek a magyar nyelven kívül az összes többi nyelv kínai, annak valószínűleg ez kevés vigasz.)
Emellett a legfrissebb verzióba belekerült a Google Street View nézet támogatása, ami azért fontos, mert lett ez a funkció Magyarországon is engedélyezve. Nagyon látványos funkció, azonban természetesen internet kapcsolat nélkül ez nem működik.

Vissza az eredeti cikkre

2013. február 4., hétfő

Miért videóznak az emberek az autójukban?

...Mintha azt várnák, hogy valami történjen.
Sok, hasonlóan okos vélemény jelenik meg mostanában, köszönhetően annak, hogy egyre több belső kamerás felvétel jelenik meg a neten.
Mint sok esetben, itt is az a baj kérdés feltevésével, hogy rossz a megközelítés. Aki ehhez hasonló kérdést feltesz, az azt hiszi, hogy ezek a felvételek úgy készülnek, hogy az autóban ül legalább egy ember, aki fogja a kamerát és videózik... Pedig nem kell hozzá sasszem, hogy látható legyen, hogy nem erről van szó.
Leginkább Oroszországban készült felvételekből van nagyon sok, ezekre direkt specializált Youtube csatornák is létrejöttek már. Ezzel pedig el is érkezünk a lényeghez: ezeket a felvételeket úgynevezett fedélzeti kamerákkal (Dashboard cam) készítik. Ezek célszerszámok, arra valók, hogy az autó szélvédőjének belső felére tapasztva egyfolytában videóra rögzítsék, ami az úton történik. Ezek az eszközök  ma már megfizethető összegbe kerülnek (10 ezer forintnál olcsóbban is beszerezhetőek) és ehhez még valószínűleg hozzá jön az Oroszországban tapasztalható helyzet: nagyon sok nagyon olcsó és nagyon drága autó közlekedik egymás mellett. Ebből nagyon sok konfliktus keletkezhet, főleg akkor, ha valóban akár csak egy kisebb koccanás történik. Ilyenkor nagyon jól jöhet egy harmadik tanú, amit ugyan lehet, hogy nem fogad el minden esetben a bíróság, de mégis másképpen kezdenek el viselkedni az emberek, ha esetleg kiderül, hogy felvétel készült az esetről.
Ennek az eredménye az, hogy Oroszországban nagyon elterjedtek ezek a szerkezetek. (Lehet olyan felvételt is találni, ami egy kereszteződésben lévő balesetet 3 különböző autó szemszögéből mutat be! Ezt most nem találtam meg, de találtam egy ilyet japánból és egy kétfelvételeset Oroszországból. Egy elég durva pedig itt van.)
Én nem is szaporítanám tovább a szót, esetleg érdemes még ezt és ezt a cikket is átolvasni.
Ezek után szerintem inkább mindenkinek azt a kérdést kéne feltennie, hogy a mai világban miért is nem evidens, hogy minden autóban van fedélzeti kamera, hiszen egy félt tank benzin árából kijön egy ilyen eszköz? (Nekem legalább is ez a személyes véleményem a dologról.)

2013. január 29., kedd

Milyen merevlemezt vásároljak tévéhez?

Leggyakoribb, hogy azért izgulnak emberek, hogy nehogy megakadjon a film lejátszása, amikor a tévére kötött merevlemezről történik a lejátszás. Ahhoz, hogy lássuk, hogy ez a félelem mennyire alaptalan, elég egy kis kutatást, tesztelést és számolást végeznünk.
Vegyük a legextrémebb esetet, amikor valaki teljes Blu-ray lemez tartalmat szeretne lejátszani. (BD-Rip.) Nem tart sokáig, hogy kiderítsük, hogy egy Blu-ray lemezen lévő film elméleti maximális sávszélesség igénye 54Mbit/s, ami kevesebb, mint 7MByte/s olvasási sebességet kíván egy merevlemez esetén. Ez után indítsunk el egy Total Commander-t és kezdjünk el másolni egy nagyobb fájlt. (Lehetőleg két különböző merevlemez között, mert így kapunk valósághoz közelebbi értéket.)
Azt feltételezve, hogy nem őskövület a számítógépünk, a 7MByte/s sebességnek a többszörösét fogjuk látni. (Ahogy a képen is látható, ez akár tízszeres szorzó is lehet.) Tehát gyakorlatilag kimondhatjuk, hogy ma lehetetlen olyan új merevlemezt vásárolni (legyen akár csak 5400RPM fordulatszámú), amely nem képes teljesíteni egy film lejátszása során maximálisan szükségessé válható átviteli sebességet.

2013. január 21., hétfő

Mikor várható csatornabővítés a MindigTV Extra kínálatában?

A földfelszíni tévésugárzás sajnos egy óriási hátránnyal  indul a kábeltévével és a műholdas szolgáltatásokkal szemben: nagyon kevés a sugárzásra felhasználható frekvenciatartomány. Ennek oka - többek között - , hogy például amíg egy kábeltévé szolgáltató a saját vezetékes hálózatán úgymond azt csinál, amit akar (a kábelben haladó jelek nincsenek a külső környezetre hatással), a földfelszíni sugárzás esetén minden más, rádióhullámokkal működő szolgáltatást is figyelembe kell venni a frekvenciák felhasználásakor. (Legevidensebb példa a mobiltelefon hálózat. Nem sugározhat senki tévéadást például 900MHz-en és környékén, hiszen azokat a GSM telefonok használják.)

2013. január 7., hétfő

Számít a HDMI kábel minősége?

Sokan azzal érvelnek, hogy azért nem számít a HDMI kábel minősége, mert azon kizárólag digitális formában kerülnek továbbításra a jelek, márpedig az egy az mindig egy, a nulla pedig mindig nulla.
Ez azonban így ebben a formában nem igaz. A kábelen elektromosság formájában jelennek meg ezek az értékek, amelyek például egy külső behatás esetén ugyanúgy hibásan értelmezve kerülhetnek a fogadó egységhez, mint analóg jel esetén. Csak ebben az esetben mégis az történik, hogy egyes helyett nulla (vagy ennek fordítottja) érkezik a fogadó oldalra. De hát egy bármilyen TCP/IP hálózaton is hiba nélkül haladnak az adatok! - kiálthatnád. Csakhogy az említett esetben pont a TCP az, amely garantálja azt, hogy a fogadó oldal pontosan azt kapja, amit a küldő küldött. Ezt egyszerűen úgy oldja meg, hogy amennyiben az adatcsomagokhoz kapcsolt ellenőrzőösszeg alapján kiderül, hogy a kapott csomag hibás, akkor a küldő oldalt felkéri a csomag újraküldésére. Tehát ebben az esetben a kommunikáció két irányú és ezzel el is érkeztünk a lényeghez.
A HDMI kábelen a hang- és képadatok továbbítása teljesen egyirányú kommunikáció. A küldő fél (például egy Blu-ray lejátszó) eszetlenül küldi a kép és hanginformációkat, nem törődve azzal, hogy a fogadó fél (vagyis a tévé) abból mit értett meg és mit nem. A küldött adatok között ugyan vannak hibajavító és adatellenőrzést segítő információk, azonban, ezeket felhasználva a hibajavítás után a tévé csak megállapítani tudja, hogy itt bizony most bithiba van - a lejátszót nem tudja megkérni a hibás adat újraküldésére. (Akit részletesen érdekel a dolog, az elolvashatja a HDMI szabványt is.)
Ennek az is az oka, hogy a HDMI kábelen már a kitömörített videó (és audió) jel halad át, nem pedig a betömörített, esetlegesen előre pufferelt stream. Nagy valószínűséggel az összekapcsolt eszközöknek idejük sem lenne arra, hogy csevegjenek arról, hogy Te, ezt küld már el újra, mert hibásan kaptam meg...
Az azonban valóban igaz, hogy önmagában az, hogy a jel digitális formában halad a két eszköz között, nagyban csökkenti a jelsérülés esélyét. Ezért gyakorlatilag az igazság valahol fél úton lehet: egy rövidebb (1-2 méteres) kábel esetén nem igazán számít egy HDMI kábel minősége. Hosszabb (10 méter fölött) kábel esetén azonban már érdemes lehet a kábel minőségére odafigyelni.